S most eltelt három nap, stresszesen sok említenivalóval. Kezdjük a jobbakkal: Sanci fiam 20 éves lett!!! Isten áldja! Nekem ugyanekkor ez egy olyan indikátor, ami azt mutatja, lassan több van mögöttem, mint előttem...Na jó, mielőtt kiperegne az első krokodilgyémánt a szememből, elárulnám, alig navigáltam el még a 40-től (életkorilag). Akár a duplájáért is futhatok.

Ja, és miért ilyen fekete?
Egyszerű: így kevésbé világít a mások szemébe (éjjel). Nappal meg nem olvassa senki.

Et a blogot nem én akartam, csak segítek az unokaöcsémnek publikálni az írásait, képeit, érzéseit az Interneten. Ehhez most kipróbálok egy ilyen lehetőséget (ő inkább honlapot szeretne, de az macerásabb). Ha működik, továbbadom neki a címet. Ez ilyen egyszerű.